Mit tehet egy olyan szoftverfejlesztő, akinek egy régóta meglévő szoftvere nincs aktiválva, de most valamiért szükség lenne erre?

A vállalkozások vagyona ma már nagyobbrészt szellemi vagyon, még akkor is, ha ez sokszor a beszámolóban nem látszik. De a pontos kimutatás nem csak a számviteli törvény miatt fontos, sokat javít a vállalkozás eszközértékén is.

A startup vállalkozások alapítását általában sok munka előzi meg, a projekttagok időt, energiát és sokszor pénzt is fektettek az ötlet kidolgozásába. Ezek az eredmények az alapítók tulajdonában vannak, valamilyen módon át kell azokat adni az új vállalkozásnak.

A munkaerőhiány miatt egyre inkább előtérbe kerülnek a munkavállalónak kifizetett bérek kiegészítései. Ezek közül egy lehet a távolabbról költöző munkaerő lakhatását segítő támogatás.

A K+F projektek végrehajtása előtt célszerű a projekt tervezésébe megfelelő energiát és erőforrást fektetni. Az elmaradt lépések jelentősen rontják a projekt végső eredményeit, a jövőbeni bevételszerző tevékenységet, végső soron a társaság sikerességét.

A konzorciumi szerződésnek meg kell felelnie a pályázatban előírtaknak, és gyakran csak a pályázat formai részének tekintik, miközben ez egy önálló ügylet, ebben a felek jogi nyilatkozatokat és vállalásokat tesznek. Sajnos gyakran hiányos, vagy az egyik fél számára előnytelen, de a súlya csak jóval később érezhető.

A látvány csapatsport kedvezményt, a K+F és beruházási kedvezményt hasonlítottuk össze, mivel az azok közti választáskor érdemes figyelembe venni minden tényezőt.

A most megjelent kormányrendelet lapján jól látszik, hogy a kedvezmény igazán jól a pre-seed és seed fázisokban használható, a legkockázatosabb befektetések kockázatát csökkenti.

A számviteli törvény a kísérleti fejlesztés esetében lehetőségként megengedi a költségek aktiválását az immateriális javak között. Az ebben a kérdésben hozott döntésnek hosszútávú hatása lesz a vállalkozás pénzügyi mutatóira.

Mivel az innováció a jövő gazdasági növekedésébe való befektetésként értelmezhető, a most elköltött K+F összegek a gazdaság jövőbeni állapotát vetítik előre. A GDP arányos K+F költségek 1,4% alatti magyar eredményét az Európai Unió 2%-hoz és annak a 3%-os célkitűzésével érdemes összevetni.

Milyen vezetői döntéseket kell hozni a projekt végén? Milyen adatokat kell tartalmaznia a jegyzőkönyvnek?

Az Európai Bizottság minden évben elemzést tesz közzé az innováció helyzetéről az Európai Unióban, összehasonlítva azt más országokkal is. Magyarország a tavalyi 21. helyről a 23.-ra esett vissza.

A korábbi bejegyzésben az adminisztrációhoz kapcsolódó problémákról volt szó, de a kérdés fontos része a projekt kiválasztása és annak megtérülése is.

A 2016-ban hatályba lépett kedvezmény a kezdő, általában tőkehiányos vállalkozásokba való befektetést támogatja adóalap csökkentési lehetőség formájában.

A KKV-k ritkán foglalkoznak közvetlenül az üzleti titokkal, pedig annak dokumentálása az első lépés a védelem érdekében.

A megfelelő információ áramlás a vállalkozás gazdasági és műszaki területei között meghatározhatja a társaság működésének minőségét és hosszabb távon az eredményességét.

A mai napig sok tévhit övezi a kutatás-fejlesztést. Ezek közül a leggyakoribb az, hogy ilyen tevékenységet csak kutatóintézetek, egyetemek fehér köpenyes munkatársai végeznek.
Ezzel szemben nagyon gyakori, hogy a társaságok maguk is végeznek fejlesztéseket, amelyek egy része megfelel a kísérleti fejlesztés kritériumainak úgy, hogy maguk sem tudnak róla.

Az SzTNH 2016-ra vonatkozó adatai a K+F minősítésekről és önkéntes műnyilvántartásról

A kiegészítő mellékletből és üzleti jelentésből gyakran kimarad a kutatás-fejlesztés bemutatása, ennek szerepeltetését azonban törvény írja elő. Az adatok részletességére vonatkozóan viszont nincsenek pontos szabályok, azokat a vállalkozás stratégiájával összhangban érdemes szerepeltetni.

A több fél együttműködésben folyó projekt eredményéről gyakran nem születik megállapodás a fejlesztés indulásakor, mely nemcsak vitához vezet a felek közt, de a számviteli elszámolásban is kérdéseket vet fel.

Még mindig gyakori vélemény, hogy egyetemmel vagy állami kutatóhellyel közös kutatást végezni a nagyvállalatok kiváltsága. Ez azonban ma már nincs így, sőt, a kis- és középvállalkozások a társasági adóban adóalap-csökkentésre jogosultak az ilyen ügyletek kapcsán.

A pályázatok ügyfeleknél tapasztalt hatása kapcsán több téma is előkerül, foglalkozom a adminisztrációs kötelezettség negatív hatásával, és a dokumentáltság és a kutatás-fejlesztés bizonytalansága közt húzódó ellentmondással.