Azoknak a dolgozóknak, akik távolabbi településről költöznek a munkavégzés helyére, a foglalkoztató támogatást adhat a szállás költségére. A dolgozónak ez adómentes, a munkáltató pedig adóalap-kedvezményt vehet rá igénybe a társasági adóból.

1.  A dolgozókra vonatkozó feltételek:

A támogatás abban az esetben tekinthető mobilitási célú lakhatási támogatásnak, ha a munkáltató azt olyan munkavállalónak nyújtja

• akivel határozatlan időtartamra szóló szerződést kötött,
• legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, 
• a lakcím-nyilvántartás szerinti lakóhelye nem a településen vagy annak közelében van,
• a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, illetve a támogatás nyújtásának időpontjában a munkavállaló nem rendelkezik 
  • lakás tulajdonjogával vagy
  • haszonélvezeti jogával 

                    a munkavégzés helyén vagy közeli településen.

Az a dolgozó is kaphat adómentesen támogatást, akinek a településen vagy közelében 50%-ot meg nem haladó arányban van ingatlanban tulajdonjoga vagy haszonélvezeti joga.

Közeli településnek számít az a lakhely, amely legfeljebb 60 km-es távolságra van a munkavégzés helyétől, vagy tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.

A munkavállaló a feltételek teljesüléséről vagy azok megszűnéséről a munkáltatónak nyilatkozatot tesz. Valótlan tartalmú nyilatkozat esetén vagy a nyilatkozat módosításának elmulasztása esetén a támogatásra eső adókötelezettséget a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Ebben az esetben ráadásul a munkáltatót (foglalkoztatót) terhelő közterheket és a mulasztás jogkövetkezményeit a dolgozó terhére állapítja meg az adóhatóság.

2.  Az adható támogatás értékének meghatározása:

A támogatás maximális összege az eddigi munkaviszony hosszától függ:

1. a foglakoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 60 százalékát (2018. évben 82.800 Ft),
2. a foglakoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát (2018. évben 55.200 Ft),
3. a foglakoztatás 5. évében a minimálbér 20 százalékát (2018. évben 27.600 Ft).

Maximum ekkora összeget adhat a munkáltató a munkavállalónak támogatásként adómentesen.

Ha megszakadt a foglalkoztatás, de később ugyanaz a munkáltató újra foglalkoztatja a dolgozót, a munkaviszonyok időtartamát össze kell adni, ez alapján számítható ki a munkaviszony eddigi hossza és a támogatás mértéke.

A 2018. január 1-jén már fennálló munkaviszony esetén az időtartam számítása során a munkaviszony létrejötte napjaként 2018. január 1-jét lehet figyelembe venni. Tehát ezév elejétől indul a számítás.

3.  A támogatás formája: 

A támogatás eltérő a szerint, hogy melyik fél biztosítja az ingatlant:

• Szolgálati lakás vagy munkásszállás biztosítása

A két fogalom nincs elkülönítve a törvényben, azonos szabályok alá esnek.

Munkásszállás vagy szolgálati lakás lehet: a munkáltató saját tulajdonú önálló ingatlana (lakás) vagy általa bérelt ingatlan is. Ha az ingatlanban egy lakóhelyiség van, akkor legalább két munkavállaló elhelyezésére kell szolgálnia. Mivel nincs szabályozva, hogy a dolgozók között lehet-e kapcsolat, e két munkavállaló lehet akár házaspár is, vagyis, ha mindketten a társaság munkavállalói, számukra egy garzon bérelhető. 

Ha az ingatlanon belül több lakóhelyiség van, az lakóhelyiségenként egy munkavállaló elhelyezésére szolgálhat. Egy kétszobás lakásban szintén két munkavállalót kell legalább elhelyezni az adómentességhez.

A támogatás kifizetésének tekinthető, ha az ingatlan bérleti díjából a támogatással csökkentett összeget téríti meg a munkavállaló. Ha az ingatlan saját tulajdon, és a munkáltató nem tudja a bérlet összegét számlával igazolni, a piaci értéket kell ahhoz alapul venni, és a dolgozónak a támogatással csökkentett összeget kell kifizetnie.

Egyik esetben sem lehet a támogatás összege magasabb a fent már leírt, a munkaviszony hosszához kötött összeg felső korlátjánál.

• Mobilitási célú lakhatási támogatás

A munkáltató elősegítheti a költözést azzal is, ha a dolgozó által bérelt lakás költségének egy részét adja támogatásul. Ebben az esetben nem mérvadó, hogy hányan laknak a lakásban, és hogy van-e a többi lakónak kapcsolata a munkáltatóval (a munkavállaló a családjával együtt is költözhet).

A bérlés igazolására szükséges a lakásbérlet tényéről bizonylat, például számla, amely a munkavállaló nevére szól.

Amennyiben munkavállaló által bérelt, ugyanazon lakás esetében több dolgozó is jogosult adómentes lakhatási támogatás igénybevételére, azt közülük csak - a döntésük szerinti - egyikük veheti igénybe. Pl. apa és fia is ugyanannak a munkáltatónak dolgozik, és egy háztartásban élnek.

4.  További kitételek:

• A TAO törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak számító vállalkozások ugyanannak a munkáltatónak minősülnek.
• Munkaerő kölcsönzés esetében az előző pontot a kölcsönvevőre és kapcsolt vállalkozásaira kell alkalmazni (tehát a munkaerőkölcsönző cég kimarad ebben a kérdésben).
• Nem tekinthető munkavállalónak az a magánszemély, akivel a munkáltató a TAO tv. szerint kapcsolt viszonyban áll (Pl.: többségi tulajdonos vagy családtagjai, stb.).

5.  Társaságiadóalap-kedvezmény

A munkáltató társaságiadóalap-kedvezményt vehet igénybe mind a mobilitási lakhatási támogatás mind a munkásszállás keretében adott támogatás után. 

Adóalap csökkentő tétel, legfeljebb az adózás előtti nyereség összegéig:

• A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben juttatott összege.
• Munkásszállás estében:
  • A munkásszállás bekerülési értéke a beruházás adóévében. Ha a munkáltató lakást vesz munkásszállás céljára, akkor a vétel évében a bekerülési költség adóalap-csökkentő tétel.
  • Csökkentő tétel a már meglévő lakás bővítése, felújítására fordított összeg a bővítés, felújítás adóévében. 
  • A munkásszállás fenntartásának és üzemeltetésének költségei az aktuális adóévben adóalap-csökkentő tételek.
  • Bérelt munkásszállás estében a bérleti díj adóalap-csökkentő tétel az adott adóévben.
• A munkáltató által, a munkavállalói számára bérlakás céljából épített és e tevékenységet közvetlenül szolgáló épület (hosszú élettartamú szerkezetű) bekerülési értékeként, a bekerülési értékének növekményeként kimutatott összeg a beruházás, felújítás befejezésének adóévében is levonható a társaságiadó-alapból.

Badak Béla okl.könyvvizsgáló