Elsősorban pályázati kiírás miatt fordul elő, hogy több vállalkozás összefog és közös kutatás-fejlesztési projektet indít.

Ennek van gyakorlati előnye abban az esetben, ha olyan felek fognak össze, amelyek tudásban, erőforrásokban kiegészítik egymást. Az összefogással jobb eredményt tudnak elérni, mintha külön-külön végeznék a munkát. Ezt az összefogást a társasági adó törvény is preferálja, amikor saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztés típusai között külön megemlíti a K+F megállapodás alapján végzett közös kutatás-fejlesztést, és ezáltal az ilyen fejlesztés folyamán felmerült költségekre adóalap-kedvezmény vehető igénybe. 

A kutatás fejlesztési megállapodásban a közös kutatás következő fajtái szerepelnek:

1. Közös fejlesztés és közös hasznosítás;
2. Korábbi közös fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása;
3. Közös fejlesztés az eredmények közös hasznosítása nélkül;
4. Fizetett kutatás-fejlesztés és közös hasznosítás;
5. Korábbi fizetett kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása;
6. Fizetett kutatás-fejlesztés közös hasznosítás nélkül.

Látható, hogy a munka elosztása szempontjából két nagy terület jelenik meg.

Közös munka, amely a közös kutatás-fejlesztésben nyilvánul meg, és a fejlesztések olyan területe, amely során az egyik fél csak finanszírozó a másik pedig fejleszt.

A felek általában pontosan megtervezik, milyen feladatok merülnek fel, és ezeket a feladatokat hogyan osztják el egymás között. Ami gyakran elmarad, az annak a számbavétele, mi történik a fejlesztés befejezése után. 

Erről már a kutatási szerződés megkötéskor érdemes rendelkezni.

A szerződéskötéskor még figyelembe lehet venni egyedi sajátosságokat – az egyik fél rendelkezik nélkülözhetetlen tudással, erőforrással ezért nagyobb részt kér-, a fejlesztések befejezése után már sokkal nehezebb ezt érvényesíteni.

Ha a szerződésben van rendelkezés a fejlesztés eredményéről, akkor az mindkét fél közös akaratát tükrözi, ha ez a rendelkezés kimarad egy tisztázatlan helyzetet eredményez, amellyel a felek a fejlesztés befejezéskor szembesülnek.

Közös hasznosítás:

Jellemző közös hasznosítási esetek:

• Az eredmény közös értékesítése, melyben az értékesítési ár a két fél közt felosztásra kerül. Ebben az esetben minden fél a saját aktivált fejlesztési eredményét adja el egy közös ügyletben.
• Közös továbbfejlesztés;
• A felek külön-külön jogosultak az értékesítésre. Ebben az esetben a felhasználási vagy vagyoni jogokat meg kell vásárolni egymástól. Az értékesítést egymástól függetlenül, saját kockázatukra folytatják. 

Előfordul, hogy a fejlesztést nem szoros együttműködésben, hanem a folyamatot felosztva végzik. Lehet ez akár időben (az egyik társaság feladata a folyamat első része, a másik a befejezésért felel), lehet szakmailag különválasztva (az eszköz egy részét az egyik másik részét a másik fejleszti). Mindkét fél aktiválja a szellemi termékek között a saját fejlesztésének eredményét.

A hasznosítási megállapodás szólhat arról is, hogy valamilyen elv alapján megosztják egymás közt a piacot, így előzve meg a versenyt. A felosztás lehet akár iparág akár földrajzi alapon. 

Ha a két részeredményből tevődik össze a fejlesztés eladható eredménye, akkor mindkét eredményre szűkség van az értékesítéshez, melyet szerződésben is rendezni kell.

Sok egyéb megoldás is elképzelhető, de fontos, amennyiben a másik fél fejlesztési eredménye beépül az általam értékesített eredménybe, akkor meg kell a jogokat vásárolni. 

Nincs közös hasznosítás:

Annál a félnél, amely minden vagyoni jogot átad, nem aktiválható az eredmény vagy az aktivált eszközt ki kell vezetni. Ha történik valamilyen terjedelmű jog átadása, de marad értékes jog a vállalkozásnál is, nincs kivezetési kötelezettség.

Megrendelésre végzett K+F tevékenység, amikor csak az egyik fél fejleszt, a másik finanszírozza a fejlesztést, és e fejlesztés eredményének minden jogát a megrendelő kapja meg a kifizetett díj ellenében.

Ha a megrendelő jogot vesz meg, de a fejlesztőnél is marad az eredménynek valamilyen vagyoni joga, az aktiválás szintén szükséges mindkét fél könyveiben. 

Badak Béla okl. könyvvizsgáló