Esettanulmány

Egy fejlesztés eredményének téves megítélését mutatjuk be, mellyel szeretnénk felhívni a figyelmet az eredmények hasznosítása kapcsán felmerülő problémára.

Fejlesztőnk a területén szakértő, mely kapcsán gyakran kap kutatási megbízást.

Egyik ilyen megrendelését 400.000 eFt értéken vállalja, a munka eredményével a megrendelő elégedett, annak díját kifizeti.

A Fejlesztőnek e kutatás lefolytatása 350.000 eFt költséggel járt, melyet az aktuális évben azonnali költségelszámolással könyvel.

A Megrendelő a szellemi termékek között aktiválja a fejlesztés eredményét.

Mi a következő üzleti évben találkoztunk a Fejlesztővel, és az ügylet fejlesztési szerződését is megvizsgáltuk.

Szerződés szerint a Megrendelő a kutatás-fejlesztés eredményének hasznosítási jogát kapja meg, a vagyoni jogok a Fejlesztőt illetik.

Ha a fejlesztésben több fél vesz részt, az innovációs törvény (2014. évi LXXVI. tv.) a kutatás-fejlesztési megállapodás során két együttműködési módot nevesít:

a.) a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó fizetett kutatás-fejlesztés, az ebből származó eredmény közös hasznosítása nélkül,

b.) ugyanazon részt vevő felek közötti korábbi megállapodás alapján végzett, a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó fizetett kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása.

Az a.) pont szerint a Megrendelő minden fejlesztéshez kapcsolódó vagyoni jogot megkap, a Fejlesztő a további hasznosításban nem vesz részt. Az ügylet könyvelése e szerint történt, de a szerződés ezzel ellentétes, a b.) pont szerint határozta meg a jogokat.

Ebben az esetben a fejlesztés eredményének a Fejlesztőnél is meg kell jelennie az eszközök között, mint vagyontárgy.

A számviteli tv. (2000. évi C. tv. 76.§. (2)) saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell kimutatni a saját vállalkozásban végzett és az eszközök között állományba vett saját teljesítmények, tárgyi eszközök, immateriális javak közvetlen önköltségen számí-tott értékét. Ezzel párhuzamosan az adott évi költségeket csökkenti minden olyan költség, amely a szellemi termék előállítását szolgálta.

Tehát a fejlesztés bekerülési költségét – 350.000 eFt – ki kellett volna venni az adott évi költségek közül, mely miatt az év adózás előtti eredménye 350.000 eFt-al nőtt volna, amellett, hogy az aktiválás és az év vége közti időszakra a vagyontárgy értékcsökke-nése költségnövekedést okoz, az év végi eredmény ezzel az összeggel csökken.

Így a beszámolóban a valós állapottól való eltérés akkora, amely már téves képet ad a gazdaság többi szereplője számára a Fejlesztő vagyoni és pénzügyi helyzetéről. Emellett a pénzügyi mutatókat is rontja, ami egy bank vagy pályázati vizsgálatnál negatívan hathat. Rövid távon adóhiány is kimutatható, amely azonban öt éven belül eltűnik. Így összességében adó meg nem fizetést nem okoz. Ezzel együtt egy utólagos vizsgálat az öt éves időszak közben meg fogja állapítani az adóhiányt, annak minden következményével együtt. 

Ebben az esetben a Fejlesztő számviteli munkatársai nem kapták meg a megfelelő információt a szerződés tartalmára vonatkozóan, annak jelentősége elsikkadt. A szerződések vizsgálata is részét kell képezze az ügyviteli folyamatoknak, de azt a feladatot a könyvelésen kívül - megfelelő szervezéssel - más is elvégezheti.

Badak Béla okl. könyvvizsgáló