A mai tudásalapú társadalomban a szellemi vagyontárgyak alkotják a vállalkozások vagyonának nagy részét. De hol vannak ezek a könyvelésből? Miért nincsenek a mérlegben? Bár a hiánynak adóhatása nincs, mégsem pontos és valós képet ad a beszámolójuk ezekről a cégekről.

Az iparűzési adó K+F kedvezményének elszámolása megváltozott, mely a mostani 2017-es bevallásban jelenik meg először. A lehetőségeket korlátozták, emiatt a változás hibához is vezethet, ha a vállalkozás a korábbi évek gyakorlata szerint számolja a K+F csökkentést.

A saját erőből végzett fejlesztésekhez gyakran nem készül dokumentáció. Pedig a dokumentáció segíti a megvalósítást, gyakran feltárja a hiányosságokat és rákényszerít a tervezésre, ami növeli a projekt eredményességét.

A számviteli törvény a kísérleti fejlesztés esetében lehetőségként megengedi a költségek aktiválását az immateriális javak között. Az ebben a kérdésben hozott döntésnek hosszútávú hatása lesz a vállalkozás pénzügyi mutatóira.

Mivel a kísérleti fejlesztés költségei kapcsán választási lehetőséget kap a vállalkozás annak elszámolásában, érdemes több évre előre tervezni, és figyelembe venni többek közt a projekt kockázatait illetve annak hosszát is.

Milyen vezetői döntéseket kell hozni a projekt végén? Milyen adatokat kell tartalmaznia a jegyzőkönyvnek?

A megfelelő információ áramlás a vállalkozás gazdasági és műszaki területei között meghatározhatja a társaság működésének minőségét és hosszabb távon az eredményességét.

Tekintettel arra, hogy a fejlesztés közvetlen önköltségébe bele tartozik annak az eszköznek az értékcsökkenése, amely szükséges volt a fejlesztéshez, lényeges annak elszámolható összege.

A több fél együttműködésben folyó projekt eredményéről gyakran nem születik megállapodás a fejlesztés indulásakor, mely nemcsak vitához vezet a felek közt, de a számviteli elszámolásban is kérdéseket vet fel.

Ezzel az esettanulmánnyal arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy az alátámasztó dokumentumok értékelése mennyire lényeges az ügyviteli folyamatokban.