A KIVA adózók új kedvezménye a K+F fejlesztésekre, amelyből korábban ki voltak zárva. A kedvezmény először 2020 tavaszán, az éves bevallásban érvényesíthető.

Sok, főleg kisebb vállalkozás eddig nem használta a K+F kedvezményeket, mert a társasági és iparűzési adóban nem volt jelentős összeg. Számukra új lehetőség nyílt szocho kedvezmény formájában.

A startup vállalkozások alapítását általában sok munka előzi meg, a projekttagok időt, energiát és sokszor pénzt is fektettek az ötlet kidolgozásába. Ezek az eredmények az alapítók tulajdonában vannak, valamilyen módon át kell azokat adni az új vállalkozásnak.

A K+F projektek végrehajtása előtt célszerű a projekt tervezésébe megfelelő energiát és erőforrást fektetni. Az elmaradt lépések jelentősen rontják a projekt végső eredményeit, a jövőbeni bevételszerző tevékenységet, végső soron a társaság sikerességét.

A konzorciumi szerződésnek meg kell felelnie a pályázatban előírtaknak, és gyakran csak a pályázat formai részének tekintik, miközben ez egy önálló ügylet, ebben a felek jogi nyilatkozatokat és vállalásokat tesznek. Sajnos gyakran hiányos, vagy az egyik fél számára előnytelen, de a súlya csak jóval később érezhető.

A most megjelent kormányrendelet lapján jól látszik, hogy a kedvezmény igazán jól a pre-seed és seed fázisokban használható, a legkockázatosabb befektetések kockázatát csökkenti.

Mivel az innováció a jövő gazdasági növekedésébe való befektetésként értelmezhető, a most elköltött K+F összegek a gazdaság jövőbeni állapotát vetítik előre. A GDP arányos K+F költségek 1,4% alatti magyar eredményét az Európai Unió 2%-hoz és annak a 3%-os célkitűzésével érdemes összevetni.

A korábbi bejegyzésben az adminisztrációhoz kapcsolódó problémákról volt szó, de a kérdés fontos része a projekt kiválasztása és annak megtérülése is.

A 2016-ban hatályba lépett kedvezmény a kezdő, általában tőkehiányos vállalkozásokba való befektetést támogatja adóalap csökkentési lehetőség formájában.

Kutatás-fejlesztési tevékenységet is végző vállalkozások számára 2014 óta elérhető adókedvezmény kutatók foglalkoztatása után a szocho csökkentése.

A mai napig sok tévhit övezi a kutatás-fejlesztést. Ezek közül a leggyakoribb az, hogy ilyen tevékenységet csak kutatóintézetek, egyetemek fehér köpenyes munkatársai végeznek.
Ezzel szemben nagyon gyakori, hogy a társaságok maguk is végeznek fejlesztéseket, amelyek egy része megfelel a kísérleti fejlesztés kritériumainak úgy, hogy maguk sem tudnak róla.

Még mindig gyakori vélemény, hogy egyetemmel vagy állami kutatóhellyel közös kutatást végezni a nagyvállalatok kiváltsága. Ez azonban ma már nincs így, sőt, a kis- és középvállalkozások a társasági adóban adóalap-csökkentésre jogosultak az ilyen ügyletek kapcsán.

A pályázatok ügyfeleknél tapasztalt hatása kapcsán több téma is előkerül, foglalkozom a adminisztrációs kötelezettség negatív hatásával, és a dokumentáltság és a kutatás-fejlesztés bizonytalansága közt húzódó ellentmondással.

A 2016. nyáron életbe lépett adóváltozások között akad egy, amely a legtöbb kutatás-fejlesztésben érdekelt figyelmét elkerüli, azért, mert a szociális hozzájárulási adóból lehet igénybe venni.