Sok, főleg kisebb vállalkozás eddig nem használta a K+F kedvezményeket, mert a társasági és iparűzési adóban nem volt jelentős összeg. Számukra új lehetőség nyílt szocho kedvezmény formájában.
A mai tudásalapú társadalomban a szellemi vagyontárgyak alkotják a vállalkozások vagyonának nagy részét. De hol vannak ezek a könyvelésből? Miért nincsenek a mérlegben? Bár a hiánynak adóhatása nincs, mégsem pontos és valós képet ad a beszámolójuk ezekről a cégekről.
A vállalkozások vagyona ma már nagyobbrészt szellemi vagyon, még akkor is, ha ez sokszor a beszámolóban nem látszik. De a pontos kimutatás nem csak a számviteli törvény miatt fontos, sokat javít a vállalkozás eszközértékén is.
A startup vállalkozások alapítását általában sok munka előzi meg, a projekttagok időt, energiát és sokszor pénzt is fektettek az ötlet kidolgozásába. Ezek az eredmények az alapítók tulajdonában vannak, valamilyen módon át kell azokat adni az új vállalkozásnak.
A most megjelent kormányrendelet lapján jól látszik, hogy a kedvezmény igazán jól a pre-seed és seed fázisokban használható, a legkockázatosabb befektetések kockázatát csökkenti.
A számviteli törvény a kísérleti fejlesztés esetében lehetőségként megengedi a költségek aktiválását az immateriális javak között. Az ebben a kérdésben hozott döntésnek hosszútávú hatása lesz a vállalkozás pénzügyi mutatóira.
Mivel a kísérleti fejlesztés költségei kapcsán választási lehetőséget kap a vállalkozás annak elszámolásában, érdemes több évre előre tervezni, és figyelembe venni többek közt a projekt kockázatait illetve annak hosszát is.
A kiegészítő mellékletből és üzleti jelentésből gyakran kimarad a kutatás-fejlesztés bemutatása, ennek szerepeltetését azonban törvény írja elő. Az adatok részletességére vonatkozóan viszont nincsenek pontos szabályok, azokat a vállalkozás stratégiájával összhangban érdemes szerepeltetni.
Ezzel az esettanulmánnyal arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy az alátámasztó dokumentumok értékelése mennyire lényeges az ügyviteli folyamatokban.